Talán a mai napig homály borítja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának piliscsabai sorsát. Azt azonban nem tagadhatja senki, hogy az egykor élettel, lelkes fiatalokkal, kiváló szakemberekkel teli campus mára kísértetkastéllyá változott...

1714-ben, a Rákóczi-szabadságharc leverése után három évvel, a lakosok többsége már tóth nemzetiségű volt Csabán. A Rákóczi-szabadságharc 1711-es végével a magyarságot könnyebben lehetett kiszorítani ősi jogaikból, mint a korábban a kuruc lovasok védelme alatt.

Községünk leírása az 1728-as országos regnicolaris összeírásból

Mindezen nemzetiségi és vallási feszültségek ellenére Csaba falu folyamatosan épült. 1717 júniusában a község lakosait felmentették a folyó török háborúval (1716-1718) összefüggő katonai szekerezés alól, mert templomukat építették.

Csaba első visszatelepülői minden bizonnyal azoknak az egykori magyar családoknak a leszármazottjai voltak, akik egykor a török elöl a Felvidékre menekültek. Ezek az egykori szülőföld hívására hallgatva, 1698-ban visszatértek a szent pilisi tájra. 

Csaba és környéke a törökök Budáról való kiűzése után (1686. szeptember 2) lassan újra élni kezdett. Nagyot lendített az újjáépítésen, a Bécs-Buda közti postakocsijárat elindítása…

Piliscsabán születtem. Ez a hely a világ közepe!
Bárhonnan indulunk el és bármerre megyünk, körülvesznek a hegyek. Biztonságot, nyugalmat adnak, körülölelnek és összefognak bennünket.

Hiába olvassuk a magyar népmesében, és idézgetjük olykor a mondást: Hencidától Bonchidáig; a két település bizonyára az emberek többsége számára ismeretlen, legfeljebb addig jutunk el életünk során, hogy egyszer rákeresünk a térképen, hol is találjuk őket.

Mégis, ha lehet így mondani, Hencida sorsa a sanyarúbb, hiszen a másik településről igen sok mindent megtudhattunk március 8-án este. Még elmennünk sem kellett, hanem itt helyben, Piliscsabán vehettünk részt egy mesés bonchidai utazáson. 

Ma ünneplik 13. születésnapjukat Piliscsaba egyetlen "trikrei". Ez alaklomból kérdeztük meg édesanyjukat, Szöllősy Krisztinát arról, hogyan is kezdődött, alakult hármójuk, ötük, hatuk élete.

"A serdülő korú gyerekek elemi igénye a közösséghez tartozás, és a regnumi nevelés erre épít, ezt használja ki arra, hogy a keresztény hitet élővé próbálja tenni. Nevelésünk hangsúlyos része, hogy élményeken keresztül mutatjuk be az értékeinket..."

Garancstetőt és Garancsligetet 1999–2000 során vonták Piliscsaba belterületébe, ekkor történt a területek közművesítése és parcellázása is. Bisztriczky Réka tizenöt éve él családjával Garancstetőn. Arról beszélgettünk, miért szeret itt élni, mit jelent számára ez a terület, a közösség.

A PIKK, a Piliscsabai Irodalmat Kedvelők Klubjának első találkozója 2019. február 8-án pénteken lesz 18:00 órától a Klarissza-házban. 

A ligeti plébániai közösség immár harmadik alkalommal hirdette meg nyári családos táborát. A 60 felnőttet, és közel 90 gyermeket összefogó közös „nyaralás” rendkívül széppé tette mindannyiunk életét.

Július 2-án Arany János emlékművet avattak Piliscsabán az Arany János utcában. 

Mi az igazi győzelem? Mi az, amitől a célvonal átlépésekor libabőrös leszek, olyan, mintha lebegnék, nem bírom visszatartani a könnyeimet, fel akarok kiáltani, és egyszerre szeretnék elfutni és a földre roskadni? 

Szinte minden versenyen legfeljebb néhány versenyző reménykedhet komolyan abban, hogy első lehet. A többi versenyző valójában nem azért fut, hogy nyerjen. Hanem azért, mert verseny van. 

1927. április 1-én született Puskás Ferenc, minden idők legnagyszerűbb labdarúgója, a legismertebb magyar. 

A legalább 2-3 liter folyadék bevitele mellett fontos, hogy a nap során egyenletesen elosztva négyszer-ötször étkezzenek.

Blaschek László, a Piliscsabai Lovas Egylet szakosztályvezetője legszívesebben a karám mellett fogadja a vendégeit, és rögtön meg is mutatja a klub büszkeségeit. A lovak első hívására elindulnak a fakorlát felé.

Sokan azért futnak ultramaratont, amiért mások hangulatjavító szereket vesznek magukhoz. 

Pilis Trail 2017 - Piliscsaba

"Még javában farsangi időszak van; gyermekek, felnőttek egyaránt lelkesen ötletelnek ilyenkor, milyen karaktert, figurát, szerepet öltsenek magukra."

"Pilisvörösvár és Piliscsaba között, a Kopárok földjén egy parányi kis területet minden tavasz végén hullámzó szőke tincsek borítanak, ékesítenek."

Lassan beérnek ennek az évnek is a gyümölcsei; amit ültettünk, amit ápoltunk, gondoztunk, azt ebben a hónapban elkezdhetjük betakarítani, s az őszi, téli hónapokban majd ezekből tudunk táplálkozni.

Ha még hidegek, fagyosak is február utolsó reggelei, már bizonyára mindannyian érezzük a közelgő tavasz fényeit, melegét. Ilyenkor talán már türelmetlenség is úrrá lesz rajtunk, siettetnénk a jó idő érkeztét. Türelmetlenségünket azonban legyőzhetjük, ha okos várakozássá változtatjuk, és már most elkezdjük megálmodni veteményesünket, virágos kertünket.

Már éppen kezdünk felocsúdni karácsony bensőséges és otthonosan meleg, jótékony emlékeiből, próbálunk ismét belerázódni az iskola, a munka hétköznapi rutinjába.

Mert biccen egyet a lélek, s vele együtt jön a felismerés, hogy az idő csak telik, s mégsem arra fordítódik, ami érték, ami feltétel nélkül szerethető, ami biztosan és kérdések nélkül épít bennünket, a körülöttünk lévőket. 

Bizonyos, hogy egy közösség valamilyen alapra épül, valamilyen hivatás, cél, közös szemlélet, értékrend hozza létre. Ha valaki kapcsolódni szeretne hozzá, kell, hogy köze legyen ezekhez a közösségformáló tényezőkhöz. 

Köztudott, hogy ha valaki megkötözött állapotában megfeszíti mindenét, és úgy próbál szabadulni, semmi esélye nincs. Azonban, ha megnyugszik, elernyeszti izmait, akkor millimétereket is összemehet testének, bőrének kerülete, s lazulhat a kötés rajta. 

A mai feszültségekkel telt világban külön feladatnak tekintjük azt is,

hogy az iszlám világáról a sajtóban kialakult negatív képpel szemben bemutassuk annak valódi

kultúráját, megismertessük a közvéleménnyel annak kiemelkedő eredményeit.

Ennek a több évszázados hagyománynak és a mai sajátos feladatoknak a szem előtt tartásával

végzi az intézet a munkáját.

Várunk szeretettel a Csaba-napon a GONDOLATPIAC standon benneteket, ahol elmondhatjátok a véleményeteket arról, milyen legyen a város településképi arculata.

Egyik legnépszerűbb liturgikus ünnep, tele népies hagyományokkal. Az igehirdető számára meghökkentően kétoldalú feladat, hiszen egyszerre ünnepli az Úr ünnepélyes jeruzsálemi bevonulását, majd a szentmisében végig járatja velünk a szenvedéstörténetet.  

Monostori Ferenc szobrász mindezek ellenére, vagy mindezek mellett, az egyik legmúlandóbb anyagot választotta szobrai elkészítéséhez: ő a tinnyei homokszobrász. Bár dolgozott már kővel, fával, bronzzal is, régóta vonzzák a múlandó anyagok; korábban jeget és havat is faragott a homok mellett. Ahogy ő mondja, minden halandó ezen a világon, maga a világ is; a tibeti mandalák elsöprését hozza példának, melyeknél nem a végeredmény fontos, hanem az oda vezető út. 

Én is voltam kisgyermek. Csenevész, hajladozó, szélfútta, eső növesztette, nap simogatta facsemete. Az emberek vigyáztak rám; 

Nagyon örülnénk, ha településünkön találnánk néhány önkéntest, akik szívesen szerveznének és vezetnének zarándoklatot az Esztergom-Piliscsaba-Budapest szakaszon.